„Csend legyen az én Uram, az Úr elõtt! Mert közel van az Úr napja!”
(Zofoniás 1;7/a)
Újszövetségi ige:
„Jézus Krisztus mondja: Boldogok azok a szolgák, akiket az Úr, amikor megérkezik, virrasztva talál.”
(Lk 12;37)
Jézus példáiban akkor járunk jó úton, ha megtaláljuk a kulcsot, amivel Jézus hangsúlyossá akarja tenni mondandóját.
Ebben a példázatban ez a kulcs: Jézus éberségre hív.
Miért? Mert nem tudod, mikor érkezik a házhoz. A szolgának ébren kell lenni, hogy ajtót nyisson! A várakozás nehéz, mert nem tudják a szolgák, (nem dolguk, hogy tudják), mikor érkezik a gazda.
Isten és az ember viszonya és kapcsolata nem egyenrangú viszony: de ez nem teszi kisebbé Isten szeretetét, hûségét, gondolkodását az emberrel szemben.
A szülõ se tegye egyenrangú partnerré a gyerekét. A szülõnek több joga, vagy több felelõssége van. Vannak dolgok, amiben a szülõ nem oszthat meg mindent a gyerekével, kivéve, ha az már felnõtt-felnõtt viszony.
Isten és ember között soha nem lesz egyenrangú a kapcsolat.
A menyegzõ itt a menny képe – az az Úr, akit visszavárunk.
Az az Úr, akit várunk vissza, az a mennybõl érkezõ Úr, a megdicsõült, és feltámadottKrisztus, akit várnak vissza a tanítványok.
Nem egy egyenrangú a kapcsolat, hiába akarod tudni a választ. Vannak dolgok, amit Istennem bíz rád, mert nem a te dolgod.Viszont van olyan dolgod, feladatod, amit sohasem szabad elfelejtened, amit rád bízott az Úr.
Lk szerint a betörõ érkezését sem tudjuk. Az elsõ keresztények úgy értelmezték, hogy Jézus visszatérése még az õ idejükben meg fog történni. Mivel ez nem következett be, akkor Jézus ígérete nem igaz?
Pál emlékeztet: nem tudjuk az idejét, sõt, nem kell tudnunk az idejét.
Viszont az éber várakozás a dolgunk. Nem telhetnek tétlenül a napjaid, az esztendeid.Krisztus visszajövetelével kapcsolatban minden korban vannak téves számok, elképzelések. De tudnod kell, ez nem a mi dolgunk. Van, amit nem bíz ránk az Úr, és ez az a kategória.
Ez az ige nemcsak Krisztus ígéreteirõl szól, mint ahogy Zofóniás számára sokkal közvetlenebb ítélet az, ami a babiloni fogságban bekövetkezett.
Van olyan eljövetele Istennek, ami karnyújtásnyira van. 37. vers. ….felövezi, .... odamegy és szolgál - emlékeztet erre az utolsó vacsora történetében a lábmosás.
Jézus eljön, és Isten velünk van.
Bár a Lélek által, - de valóságos találkozás Jézussal minden úrvacsorai közösség.
Jézus eljövetele a hétköznapjaidban lehet gyakoribb: talán egy rácsodálkozás Isten csodálatos világára, talán egy apró csoda, talán egy történés. El lehet szalasztani ezeket az alkalmakat. Ha éber vagy, akkor pedig lehetnek ezek a kis csodák Jézussal valótalálkozásnak alkalmai. Jézus éberséget kér – ezen fordul meg a boldogságod. Isten így kezdi ezt az igét: Boldogok, azok a szolgák, akiket visszatérve ébren talál.
Mi lehet a szolgák jutalma abban, hogy õk ébren vannak?
Az éberség jutalma - a beteljesedett várakozás
- hogy nem hiábavaló a hit, a várakozás
A hit nélküli élet olyan, mint egy megérkezés nélküli várakozás.
Ezzel szemben Jézus azt mondja, hogy aki Rá vár, az boldog. Mert az Õreá való várakozás beteljesedik. A hitnek ilyen a természete: a várakozás és a beteljesedés lehetõsége.
Tudd: a várakozásban beteljesedik a találkozás.
JÓ HÍR: Jézus megdicsõült Úrként az övéihez érkezik haza. Isten úgy ad találkozást, hogy hazaérkezik hozzád.
Nem hiábavaló dolog ébernek lenni, mert Isten mindig elkészíti a Vele való találkozás alkalmait. Lehet, hogy egy mondatban, vagy egy szóban, lehet egy apró hétköznapi történésben, egy csendes hétköznapi csodában, vagy egy úrvacsorai közösségben. És készíti az Õ végsõ visszajövetelében a Vele való találkozást, és az ebben való örvendezést.
Gondolat: „Ébredjetek kegyes lelkek, és mutassátok lámpásotok fényét. Eljött az este, ránk száll az éj. A võlegény díszbe öltözött, keljetek fel, imádkozzatok, mert hamarosan éjfél lesz.”