Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem és megtartják parancsolataimat. (2Móz 20,4-6)
Az Istennel való kapcsolatunk legnagyobb korlátja az, ha be akarjuk Őt skatulyázni a saját elképzeléseink szerint.
Hogy lehet az, hogy az, az Isten, aki úgy szeret bennünket, hogy az egyszülött fiát adta értünk, megbünteti az atyák vétkeit a fiakban is?
Mit jelent az, hogy Isten, féltőn szerető (az eredeti fordítás szerint féltékeny) Isten?
A Biblia nem véletlenül hasonlítja az Isten és az ember kapcsolatát a házassághoz. Mindkettő szövetségkötés.
A szövetségkötés feltételei mindkét félre kötelezőek. Isten tudja, hogy mi nem tudunk ezeknek a feltételeknek maradéktalanul megfelelni.
Isten azt szeretné, hogy ami Neki jár (imádat, dicsőítés, életünk odaszánása), azt ne adjuk másnak.
Amikor kilépünk a szövetségből, viselnünk kell ennek a következményét. Ezt éljük meg büntetésként.
Mindenki felelős a saját életéért, ugyanakkor mindenki élete hatással van a környezete életére is.
A bűneink következményeivel való harc csak Isten segítségével lehet eredményes.
Ő megígérte: „Kigyógyítom őket hűtlenségökből; szeretem őket ingyen kegyelemből, mert elfordult tőlök az én haragom” (Hós 14,5). Jó lenne, ha ezt mindannyian megtapasztalnánk. Ámen!