Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved. (Mt 6,9)
Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az őt szeretőknek. (1Kor 2,9)
Nagyon nagy kiváltság az, hogy Istent a mi Atyánknak szólíthatjuk.
Mit jelent az, hogy Isten a mennyekben van?
Az egyháznak és a hívő embereknek többet kellene foglalkozni a menny dolgaival, mint a világi dolgokkal. Jézus is azt mondja: Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel (Kol 3,2). Mi a menny?
Nem látható, nem megfogható, de létező valóság. A Szentírás szerint a menny, Isten uralkodásának a helyszíne.
Ott uralkodik valaki, ahonnan az adót be tudja szedni (ahol megkapja azt, ami neki jár), és az általa felállított törvények és szabályok érvényesülnek.
Tehát a menny az a hely, ahol Isten megkapja a Neki járó tiszteletet, dicsőséget, imádatot és feltétlen hódolatot, és az a hely, ahol Isten törvényei egyértelműen érvényre jutnak.
Ez akár a mi életünkben is megtörténhet. Erre mondja Jézus, hogy az Isten országa közöttetek van (Lk 17,21). A hívő ember élete szükségszerűen a menny előképe kellene, hogy legyen.
Hogyan tudunk kapcsolatba lépni a mennyel?
A hit számára mindez megtapasztalható. Nem a Jelenések könyve árulja el a lényeget. Amit János látott, arra nincsenek megfelelő szavaink, ő is csak úgy beszél mindenről, hogy valamihez hasonlítja; mintha.
A Szentírás a mennyországot célnak jelöli meg. Efelé a cél felé kell néznünk, hogy lássuk, merre kell mennünk.Nagyon fontos, hogy lássuk, Isten olyan dolgot készített el nekünk, amit el sem tudunk képzelni, de számunkra mégis a lehető legjobb. Ahol nincs könny, fájdalom, betegség.
Kik kerülnek a mennybe?
Nem mindenki. A mennybe mi, magunktól nem kerülhetünk be. A Biblia szerint áthidalhatatlan akadály van köztünk és az Isten világa között. Isten úgy döntött, hogy ha az ember nem tud Hozzá közel kerülni, akkor Ő jön közel (testté lett Jézus Krisztusban) azért, hogy nekünk életünk – és nem csak ebben a földi életben teljes és jó életünk, hanem az örökkévalóságra nézve is teljes életünk – legyen, ezáltal kaptunk egy belépőjegyet a mennyországba.
Az, hogy ebből valami már megvalósulhat az életünkben, hogy egy kicsit ráérezhetünk arra, hogy ez milyen lesz, Isten irántunk való mérhetetlen szeretetének a jele.
Tudjuk, hogy képtelenek vagyunk bármi jót felmutatni vagy megfelelni, de szeretnénk Istennel lenni. Milyen jó, hogy ezt el is mondhatjuk Neki.
A Biblia beszél a láthatatlan világ másik részéről, a pokolról is.
Amikor a bűn következményei utolérik az embert, az a pokol halvány előképe. Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor tudjuk valamiről, hogy nem jó, és mégis megtesszük, utána pedig rettegünk a következményeitől, vagy attól, hogy kiderül. A bűnben elveszünk önmagunk számára is.
Isten nem ezt szánta nekünk, Ő a mennybe vár bennünket.
„Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4).Isten azt akarja, hogy mindenki meghallja és megismerje Őt. Ebből következik a kérdés: mit akarsz Uram, hogy cselekedjem azokkal, akik körülöttem vannak? Istennek nem csak imádságos, de dolgos kezekre is szüksége van.
Kell a mennybe nézés – mondja Joó Sándor, kell valami, ami felemel, de az is kell, hogy két lábbal álljunk és szolgáljunk itt a földön, amíg itt vagyunk.
Az a jó, ha tudom, hogy hová tartok, de azt is, hogy még nem vagyok ott. Mindent megteszek, hogy oda kerüljek, és ezáltal a környezetem is szembesül azzal a ténnyel, hogy ez egy létező valóság.
Adja meg az Isten, hogy egyre inkább létező valóság legyen a mi számunkra is a menny, és egyre inkább létező valóság legyen a környezetünk számára is! Ámen!