Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod. (Mt 6,10)
„Legyen meg a te akaratod” – ez a Mi Atyánk szíve. Aki ezt a kérést nem érti, Istent sem érti.
A múlt alkalommal beszéltünk arról, mit jelent Isten királyi hatalmának megvalósulása bennünk és általunk. Erről szól ez a kérés is.
A mi hozzáállásunk Isten akaratához:
- Lázadás
Az ember úgy döntött, hogy Isten szava semmit nem ér. Ez a bűn következménye.
Isten, a teremtés rendjében az ember lába alá helyezett mindent, kivéve a másik embert, mi mégis mindig a másik ember nyakára akarunk lépni.
A szabályok elleni lázadás juttatja el az embereket a hajléktalan szállókig is, mert egy idő után már semmilyen szabályt nem képesek és nem is hajlandóak betartani, ezzel kiközösítik magukat. Ezzel a mentalitással szakadtunk el teljesen Istentől, Aki elenged, de tárt karokkal vár vissza bennünket.
- A vallásos ember manipulálni akarja Istent. Tudja, hogy van Isten, de neki csak arra kell, hogy felhasználhassa. Elárasztja kérésekkel, dicsekszik az áldásaival.
- Szenteskedő, szentfazék hozzáállás
Úgyis Isten dönt mindenben, én alárendelem magam (kényszerből) az Ő akaratának. Ennek a következménye, hogy emberek megkeseredve ülnek be a templompadba, végighallgatják az istentiszteletet, de nem éri el a szívüket, nem marad meg bennük. Ők a bizonyos „jó emberek”. Elfogadják Isten létét, de nem tudnak mit kezdeni Vele.
- Akaratunk átengedése Istennek
Beismerjük, hogy nem vagyunk olyan okosak, mint hittük, nem körülöttünk forog a világ. Istentől kérjük, hogy irányítsa az életünket. Isten kedvéért megpróbáljuk szeretni azt is, akit egyébként nem szeretnénk.
Amikor Isten belép az Életembe, elkezdődik egy állandó harc. Kire hallgatok; Istenre vagy az óemberemre?
Isten értelmet ad az életünknek. Isten akkor is szeret, ha teljesen használhatatlan vagyok. Isten akkor is szeret, ha mindenki utál.
Amikor az élő Isten elvesz valamit, azért teszi, hogy ne okozzunk kárt vele.
Mi az Isten akarata?
Jól működjön minden, amit alkotott, minden ember megtérjen, és eljusson az igazság megismerésére. Kérdezzük meg: mit akarsz Uram, mit tegyek, és engedjük, hogy addig formáljon, amíg alkalmassá válunk a feladatra. Ámen!